segédletek-B

B/1-12 Ágensi levéltár (Archivum Agentiale) 1600-1860

59 kötet, 32 doboz = 8 fm

               A magyarországi és erdélyi református és evangélikus egyházak az 1710-es évektől 1867-ig a központi kormányszervek mellett állandó megbízottakat, a kormányzat részéről is elismert ügyvivőket (ágenseket) tartottak. Az ágensek feladata az volt, hogy a kormányszerveknél egyházuk és hitsorsosaik ügyeit képviseljék, ügyes-bajos dolgaikban, sérelmeik orvoslásában eljárjanak, továbbá hogy az egyház egyetemes főgondnokát, illetve főfelügyelőjét az ügyek előmeneteléről, a kormány szándékairól tudósítsák. Általában külön ágense volt a református és evangélikus egyháznak, (külön az erdélyi egyháznak), sőt a helytartótanács felállítása után (1724) külön megbízottak tevékenykedtek a Magyar Királyi Kancellárián (Bécsben) és a Magyar Királyi Helytartótanácsnál (Pozsonyban, majd Budán). Ugyanakkor arra is gyakran van példa, hogy az ágensek egymás feladatkörét huzamosabb időre átveszik és ellátják, sőt hogy az erdélyi és magyarországi reformátusok és evangélikusok is közös ágenst tartanak.

               Az ágensek kezdeti adminisztratív jellegű tevékenysége hovatovább érdemi ténykedéssé fejlődött. Hatáskörük már a 18. század derekán önállósodik, s kisebb ügyekben szinte teljesen önállóan járnak el. Szokássá vált, hogy a szuperintendenciák, tractusok, egyházközségek, falvak és egyes személyek közvetlenül az ágenshez juttatják el kérésüket, s rábízzák annak eldöntését, hogy mindebből mit és hogyan hoz a kormányszervek tudomására.

               Az ágensek levéltára tehát nemcsak az általuk beadott folyamodványok, s azok mellékleteinek fogalmazványát vagy másolatát őrizte meg, hanem az ország minden részéből, testületek és egyesek részéről felküldött leveleket, tudósításokat, aprólékos részletességű emlékiratokat, vizsgálati és tanúkihallgatási jegyzőkönyveket stb. is. Az ágenseknek ugyanakkor hivatali működésükhöz állandóan szükségük volt a testvéregyház hasonló ügyeinek ismeretére, a vallási ügyekben hozott korábbi törvényekre és uralkodói döntésekre, az országgyűlések és egyes bizottságaik tárgyalási jegyzőkönyveire, sőt iratanyagára, s ezeket másolatban csakúgy megszerezték, mint a megyék által vallási ügyekben tartott vizsgálatok jegyzőkönyveit, jelentéseit. Ez a magyarázata, hogy az ágensi levéltár iratanyaga közvetve a 17. század legelejéig visszanyúlik, és hogy nemcsak protestáns egyháztörténeti, de a református és evangélikus vallású lakosság egész életének megismerése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű.

               Az iratokat könnyebb eligazodás céljából az ágensek már a maguk idejében durva tárgyi csoportokba osztották, majd beköttették. Így alakultak ki a levéltár sorozatai, melyek azonban, az egymást váltó ágensek elképzelései szerint kezelve olykor átfedik egymást. Ahogy maga a hivatal, az irattári ügykezelés sem igazodott következetes elvekhez, s nem maradt együtt a teljes iratanyag. Egy részét a lelépő ágens átadta utódjának, más részét magával vitte, ezeket azután ő vagy örökösei elajándékozták. Egyes iratok egyházi tisztségeket viselő nagyúri családok kezébe jutottak, így kerülhettek már az 1700-as évek végére a Rádayakhoz, az evangélikus ágensi iratok egy sorozata a Tihanyi családhoz. Mások esetleg egyházi tulajdonba kerültek, mint a dunamelléki szuperintendencia levéltárában őrzött helytartótanácsi ágensek iratai. A különböző állagokban megmaradt töredékeket a levéltár rendezése során egyesítettük és eredeti helyükre illesztettük, az iratok korábbi, olykor következetlen beosztását meghagyva.

               Az iratok túlnyomó részéhez ügyiratonkénti elenchus készült, egy sorozathoz hely és név szerinti cédulakatalógus is. Ezeket, valamint egy kéziratos elenchust mágneslemezre rögzítettük, összesen mintegy 10000 tételben.

B/1 Collectiones Agentiales Variae 1718-1829 A-Z kötetek: a Magyar Királyi Kancellária mellett működő ágensek általános vonatkozású iratai: egyházi és világi ügyekben az ágenshez küldött tudósítások, levelek, följegyzések erőszakos templomelfoglalásokról, térítésekről, folyamodványok, vizsgálati jegyzőkönyvek, stb. Az iratokat 1816-ban Szűts István ágens rendezte és a kérvényező, tudósító stb. neve alapján abc rendben csoportosította és beköttette. Segédlet: iratonkénti elenchus és cédulakatalógus, mágneslemezen.	25 kötet =  17500 oldal: 3400 tétel
B/2 Recursus Dömjeniani Civiles 1753-1760. A Magyar Királyi Kancellárián (és egy ideig az erdélyi reformátusok nevében az Erdélyi Kancellárián) működő Dömjén Gergely ágens iratainak töredéke. A B/1. alattiakkal hasonló tartalmú iratok, de nemcsak Magyarországra, hanem Erdélyre is kiterjednek. Az ügyiratok mellékletei, a tanúkihallgatások visszanyúlnak a 17.századra. Nagyjából az elintézés időrendjében vannak csoportosítva. A több kötetre kiterjedő sorozatból csak kettő maradt meg. Segédlet: iratonkénti részletességű elenchus, községenként és személynevenként rövid tárgyi megjelöléssel cédulakatalógus, mágneslemezen.	2 kötet = 1768 oldal, 590 tétel
B/3 Intimata Varia 1772-1815, I-XV.kötet: Elsősorban az uralkodó és a kormányszervek által vallási és világi ügyekben kibocsátott döntések és rendeletek gyűjteménye, továbbá nagy számú egyéb irat is, zömében magyarországi, kisebb részben erdélyi, sőt ausztrai vonatkozású ügyiratok is. 1805-től kezdve évek szerint vannak csoportosítva. A korábbi darabokat az 1840-es évek elején nagyjából időrendbe szedték, olykor tárgy szerint csoportosították. Segédlet: elenchus a sorozat I. kötetéhez, mágneslemezen, a többi kötethez nincs segédlet.	15 kötet = 8800 oldal: 390 tétel
B/4 Collectio instantiarum religionalium et variarum tam Hungaricarum quam Transylvanicarum 1735-1783, I-XI. kötet: Főként a kancelláriához és a helytartótanácshoz beadott folyamodványok és mellékleteik gyűjteménye: a beadványokkal kapcsolatos uralkodói döntések, helytartótanácsi rendelkezések, periratok, nyugták, nyomtatványminták, levelek, tudósítások, stb. Elsősorban református vonatkozású ügyek, de akadnak köztük evangélikus vonatkozásúak, zömmel magyarországiak; erdélyiek csak Dömjén Gergely ágens idejéből, 1747-58-ból. 1763-ból a kötetek címéből is elmarad az Erdélyre való utalás. Az iratok csoportosítását az 1750-es években kezdték meg, nagyjából időrendben. 1755-től a kötetek végén egykorú tárgymutató található. Az eredeti állagból az 1700-as évek első felére vonatkozóan két kötet hiányzik, ezek a levéltári sorszámozáskor (1910-es évek) már nem is szerepelnek. Segédlet: iratonkénti részletességű elenchus, mágneslemezen.	11 kötet = 6200 oldal: 2130 tétel
B/5 Acta synodalia 1734-1804, I-II. kötet: Kisebb részben zsinati iratok (1790), nagyobb részben vegyesek: folyamodványok, határozatok, levelek, tudósítások, kimutatások stb. Valószínűleg azért kerültek együvé ezen a címen egybe, mert a zsinat is foglalkozott velük, vagy az ágens a zsinat elé akarta vinni. Az egy-egy ügyre vonatkozó iratok nagyjából együtt vannak, ezen túlmenően a csoportosításban semmilyen szempont nincs. Segédlet iratonkénti részletességű elenchus készült, arról pedig községenként és személynevenként rövid tárgyi megjelöléssel cédula mutató, mágneslemezen.	2 kötet = 1410 oldal: 230 tétel
B/6 Acta Religiosae Commissionis Pestiensis 1720-1731, I-XVIII. kötet: Az 1715: évi 30. tc. által kiküldött (4 királyi és 20 rendi, mégpedig 10 róm. kath., 5 ref., 5 evang. vallású megbízottból álló) vallásügyi bizottság 1720-1722-ig Pesten, majd Pozsonyban tartott tanácskozásainak iratai, (a protestánsok sérelmi beadványai és a róm. katholikusok válasziratai is köztük vannak), továbbá a az 1731-ben hozott uralkodói döntés, a Carolina resolutio. Az állag két sorozatból tevődik egybe, mindkettő egykorú másolat: a) a bizottság elé kerülő iratok másolatai, többnyire rendszer nélkül; b) Gyöngyösi Márton győri ref. prédikátor, bizottsági tag iratgyűjteménye. Az iratok tárgyi csoportokba vannak sorolva és bekötve, a kötetek elején tartalomjegyzékkel. Segédlet: elenchus, mágneslmezen.	18 kötet =1,2 fm, 10150 oldal: 480 tétel
B/7 Protocollum excelsae deputationis regnicolaris in ecclesiasticis 1791-1792. Az 1791/92-es országgyűlés vallásügyi bizottságának jegyzőkönyve, egykorú másolat. Segédlet nincs.	1 kötet = 0,06 fm
B/8 Budai Archivum Agentiale 1725-1841, 0-9, Bb, Be, 11-13 csomó: A Magyar Királyi Helytartótanács mellett (előbb Pozsonyban, majd Budán) működő ágensek iratai. Jellege megegyezik a B/1. alattiakéval. Az iratok nagyobb részét, 1810-ig terjedően Hunyadi Ferenc prédikátor rendezte az 1810-es években, tárgyi és időrendi összefüggésre való tekintet nélkül. Az iratcsomókat 0-10-ig számokkal jelölte, azon belül az egyes iratokat elölről kezdődő sorszámmal látta el. Az iratcsomók egy részét később szétbontották, meghagyva az eredeti sorszámozást. A Hunyadi-féle rendezésből kimaradt iratokat Könyves Tóth Mihály prédikátor 1858-ban rendezte. Az 1811 utáni iratokat, valószínűleg egyidejűleg, de a Könyves Tóth-féle rendezéstől függetlenül, évrendbe szedték. Segédlet: Hunyadi és Könyves Tóth kéziratos lajstromának ellenőrzött és kiegészített változata mágneslemezen is hozzáférhető. Az 1811-41 közti iratokhoz (2 nagy doboz=0,28 fm) nincs segédlet.	14 doboz  =1,96 fm, 8940 oldal: 2100 tétel
B/9 Sorozaton kívüli egyes kötetek 1720-1861: vegyes egyházügyi iratok, a kötetek végén kéziratos latin nyelvű index.	5 kötet  = 1440 oldal
B/10 Acta religionaria varia 1721-1824, I-VIII. kötet: a Magyar Királyi Kancellária mellett működő evangélikus ágensek iratai. Az iratok egy része református vonatkozású, másik része mindkét felekezetre vonatkozik. Különösen gazdag a türelmi rendelet körüli idők és az 1790-es évek iratanyaga (sérelmi iratok a falvakból). Az ügydarabok mellékletei 1599-ig visszanyúlnak. Az egyes köteteken belül az iratok nagyjából időrendben vannak. Segédlet: iratonkénti részletességű elenchus, mágneslemezen.	7 kötet = 3190p, 1140 tétel
B/11 Acta miscellanea 1733-1790, I-III. kötet: Vegyes, túlnyomórészt nem egyházi vonatkozású kéziratos és nyomtatott iratok: politikai röpiratok, gúnyversek, békekötések másolatai, részben külföldi kiáltványok, uralkodói és helytartótanácsi rendelkezések, úrbéri táblázatok, megyei ügyek, peres iratok, iskolákra vonatkozó följegyzések, stb. Segédlet: iratonkénti részletességű elenchus, mágneslemezen.	3 kötet = 1500p, 464 tétel
B/12 Formulae variae: az ágensi tevékenységhez szükséges formulamásolatok gyűjteménye, az iratok sorrendjében semmilyen rendszer nincs. Segédlet nincs.